A magánrendelés a budapesti Szent Magdolna Magánkórházban zajlik, ahol a páciensek előzetes időpontegyeztetés után jelennek meg.

​

Amire szükség lehet

​

A rendelésre hozzon magával minden olyan korábbi ambuláns lapot és zárójelentést, ami az aktuális kézsebészeti probléma szempontjából lényeges lehet.

​

Hozzon el minden lényeges röntgen, CT, és MRI felvételt is (a hozzájuk tartozó radiológiai lelettel együtt). Ezekről a beleegyezésével másolatot készítünk, hogy az esetleg később felmerülő kérdések megválaszolásához minden információ rendelkezésre álljon. A röntgen-, CT-, és MRI felvételeket ma már döntően CD-re írva kapják meg a betegek. A nyomtatott képek és a telefonos képernyőfotók a elégtelen képminősége miatt általában nem felelnek meg a célnak.

 

A teljes kép megismeréséhez szükség van az esetleges alapbetegségek, a rendszeresen szedett gyógyszerek és az allergiák listájára is.

 

Ha van már valamilyen gyógyászati segédeszköze (pl. csukló-orthézis, mandzsetta, merevítő), hozza azt is magával!

​

Kórtörténet és manuális vizsgálat

​

A betegvizsgálat első lépése a panaszok és a kórtörténet kellő részletességű felmérése, melynek során az orvos célirányos kérdésekkel igyekszik kiemelni a betegség szempontjából lényeges információelemeket. A beszélgetés során előfordul, hogy a bizonyos dolgokat indokolatlannak tűnő részletességgel kérdez ki az orvos, míg a betegséghez nem szorosan kötődő problémákkal csak felszínesen foglalkozik. 

​

A betegvizsgálat manuálisan történik, melynek során az orvos kitapintja a fájdalmas struktúrákat, megvizsgálja a kéz és csukló működési funkcióit, illetve megméri a problémás ízületek mozgástartományát, teszteli stabilitásukat. Bizonyos esetben fotó (ritkábban videofelvétel is) készül a kézről, hogy az állapot alakulása időben jól utánkövethető legyen.

​

Kiegészítő képalkotó vizsgálatok

​

Ha kiegészítő vagy kontroll célú röntgenvizsgálatra van szükség, az a rendelés során elvégezhető. CT és MRI vizsgálatra is lehetőség van a házban, ezek azonban általában csak később, külön időpontegyeztetéssel lehetségesek.

​

A diagnózis felállítása sok esetben nem lehetséges az első alkalom során, mivel további vizsgálatok szükségesek (pl. idegvezetési sebességmérés neurológus szakorvosnál). A szükséges vizsgálatok kiértékeléséhez és a kezelési terv megbeszéléséhez ilyen esetekben újabb személyes megjelenés szükséges, de egyszerűbb esetekben online vagy telefonos konzultáció is elegendő lehet. 

​

Személyre szabott terápiás terv és orvosi tanácsadás

​

A diagnózis felállítását követően egy egyénre szabott terápiás terv kidolgozásán a sor. Először általában a konzervatív terápia, azaz a műtét nélküli kezelés lehetőségeit igyekszünk kiaknázni, ha ezekhez reális remény fűzhető. Ha műtét szükséges, annak gyakran több változata is szóba jöhet. Ezen opciók ismertetésekor minden esetben szembeállítjuk az előnyöket és hátrányokkal, majd a páciens speciális igényeit is figyelembe vevő terápiás tervet dolgozunk ki. Etikai szempontból elfogadhatatlannak tartom, ha az orvos a saját anyagi szempontjai miatt "terelgeti" műtét irányába a páciensét, nem pedig a szakmai meggyőződése alapján. Az sem elfogadható, ha a műtéti ellátás "megindokolható" ugyan, de nem a legjobb megoldást jelenti a beteg számára. 

​

A műtéti indikációt felállító orvos szerepe manapság inkább tanácsadói, semmint döntéshozói, hiszen a műtét elvégzésére vonatkozó végső döntés meghozása minden esetben a páciens joga és feladata. Nagyon ritkán fordul csak elő, hogy a páciens saját terápiás elképzelésekkel érkezik, amelyeket az orvos a szakmai meggyőződése alapján nem tud támogatni, ezért azok végül nem teljesülnek.

​

Ha a műtéti terápia mellett döntünk, akkor rövid időn belül hivatalos árajánlattétel történik, illetve az adminisztrációval és a fizetéssel kapcsolatos teendőket tisztázzuk. A műtétet meg kell előznie egy-egy irásban dokumentált betegfelvilágosításnak is - mind sebészi, mind altatóorvosi szempontból.

​

Kiigazodás az információk kavalkádjában
és az ellentmondásos javaslatok közt

​

Nem ritka, hogy ha a páciens tudja vagy sejti a diagnózisát, akkor alaposan felkészül belőle. Az interneten rengeteg információ elérhető: tudományos igényességű szakmai publikációk (esettanulmányok, műtétleírások, összefoglalók, kísérleti beszámolók, stb.), laikus fórumbejegyzések, reklámok és olykor a szélhámosság különböző fokozatú megnyilvánulásai keverve zúdulnak az olvasóra. Ha ezek közül sikerülne kiválogatnunk a szakma legjelesebb képviselőinek a publikációit, általában akkor is számos különböző megoldást találnánk ugyanarra a problémára. Mindezek miatt még egy orvosi végzettséggel rendelkező páciens is nehezen igazodik ki az információk kavalkádjában, ha csak nem épp szakértője az adott témának.

​

Az is gyakran előfordul, hogy a beteg már más orvosnál is megfordult a problémájával és hozzánk másodvéleményért jön. Ilyenkor elbizonytalanítóan hathat a számára, ugyanakkor teljesen természetes jelenség, hogy akár egyező diagnózis esetén is más terápiás javaslatot hall, mint korábban. Az orvosok által javasolt terápia ugyanis minden esetben a megszerzett elméleti ismeretanyaguktól, szakirodalmi olvasottságuktól és egyéni gyakorlati tapasztalataiktól függ, hivatalos szakma ajánlás pedig gyakran egyáltalán nem is létezik az illetékes szakmai kollégium részéről. A terápiás javaslat bármely diagnózis esetében ezen sokváltozós egyenlet eredménye, és annál változatosabb lehet, minél komplexebb problémája van a betegnek.

​

Ha műtétre van szükség, az mennyire sürgős?

​

A terápiás terv kialakításakor fontos szempont, hogy a tervezett bavatkozás mennyire sürgős. Sok páciens számára már önmagában az is nagy segítség, ha tájékoztatják, hogy a beavatkozás késlekedése, illetve elhalasztása feltételezhetően helyrehozhatatlan állapotromláshoz vezet-e, vagy sem? Vannak, akik a munkavégzés, más betegség vagy betervezett nyaralás miatt kívánják elhalasztani az amúgy általuk is szükségesnek tartott műtétet, míg mások gondolkodási időhöz akarnak jutni, mert egyszerűen bizonytalanok. Bármilyen ok is áll a háttérben, nyíltan és őszintén tisztázzuk az időfaktort.

​

Online és telefonos tanácsadás

​

A kézsebészetben mind a diagnózis felállításakor, mind pedig a kontrolvizsgálatoknál szinte kivétel nélkül elengedhetetlen a páciens személyes megjelenése, mert csak így lehetséges a betegvizsgálatot lelkiismeretesen elvégezni. Ezért nem tud az online és telefonos tanácsadás jelentős teret nyerni ebben a szakmában. Előfordul azonban, hogy egy már zajló terápia során két személyes megjelenés között valami szervezési kérdést kell tisztázni, vagy egy friss külső leletet (pl. a perifériás idegek vezetési sebességének mérési eredményét) kell megbeszélni: ilyenkor van létjogosultsága az távtanácsadásnak. Ha viszont a beszélgetés során kiderül, hogy kontroll vagy kiegészítő kézsebészeti vizsgálatra van szükség, akkor azt mindenképpen elvégzendő, a távbeszélgetés pedig részben vagy egészben értelmét veszti, utólag hiábavaló ráfordításnak tekinthető. Az, hogy előreláthatóan lesz-e értelme egy online vagy telefonos távtanácsadásnak, sok esetben már a rendelőben történő személyes megjelenés során kiderül.

​

Gyakorlati szempontból a videókonferencia a képi információtartalom miatt általában szerencsésebb, mint a telefonbeszélgetés. Adatvédelmi szempontból természetesen nem  vállaljuk át az igénybe vett online szolgáltató semmilyen felelősségét, a szolgáltató adatvédelmi tájékoztatójának megismerése a páciens feladata, annak  elfogadása pedig a beszélgetés előfeltétele.

​

A távtanácsadáshoz időpontegyeztetés szükséges, melynek során a páciens telefonon, vagy az erre célra szolgáló online felületen jelzi az igényét, a tervezett beszélgetés tárgyát és a beszélgetésre alkalmas időszakokat. Mi hamarosan visszahívjuk és vagy rögtön megbeszéljük a dolgot, vagy pedig kitűzünk egy időpontot a videókonferencia számára.

​